Author Description

A Bevezetés a kádárizmusba című kötet után újabb "bevezetéssel" jelentkezik Rainer M. János, az OSZK 1956-os Intézet - Oral History Archívum vezetője. Mint azt a szerző az előszóban kifejti: a mű nem kismonográfia, nem elsődleges kutatások terméke, de természetesen támaszkodik a szerzőnek a témában korábban született munkáira. Bevezetés azok számára, akik az irodalom elolvasása előtt vagy azt tanulmányozva meg akarják ismerni a magyar forradalmat. A szerző elsősorban a problémákra és a máig ható szellemi hatásokra figyel; azt kérdezi, 1956 miért fontos a történelem távlatában és miért az a ma embere, társadalma, csoportjai számára, miért fontos nekünk, magyaroknak, s fontos-e valamiért a világnak? Ezért kezdi azzal a kérdéssel, hogy vajon 1956 miért tekinthető világeseménynek, miért váltott ki világszerte figyelmet. Ezt követően az előzmények problémáival foglalkozik, majd egy rövid fejezetben összefoglalja az 1956 októbere és decembere közötti legfontosabb történéseket. Bemutatja a társadalomtörténeti hátteret: hogy kik voltak, honnan kerültek ki a forradalom legaktívabb szereplői, cselekvői, majd az aktorok által beszélt nyelvvel és az általuk használt jelekkel, szimbólumokkal foglalkozik. Taglalja a modern kori forradalmak egyik fontos jelensége: a köztérben zajló radikális cselekvés és a vele járó erőszak problémáját, majd a nemzeti függetlenség kérdésével és a nemzetközi környezettel foglalkozik. Ismereti a főbb hatásokat, az 1956-os forradalom emlékezetének első pár évtizedét, az "össznemzeti elfojtást", s azt, hogy 1989-ben miként kapott új jelentést '56. Az utolsó fejezet 1956 történetírásának rövid áttekintése. A fejezeteket egyenként irodalomjegyzék zárja. A fekete-fehér fotókkal - elsősorban az MTI felvételeivel - illusztrált kiadvány végén névmutató kapott helyet.