Author Description

A kötetben olvasható tíz tanulmány a magyar politikai rendőrség 1956 utáni tevékenységét szemlélteti, éspedig úgy, hogy hétköznapinak mondható eseteket, a szolgálatoknál csaknem szokásosnak számító ügyeket beszélnek el szerzőik. A tanulmánykötet tehát nem a belső rendvédelem, az elhárítás egész tevékenységéről ad átfogó képet, hanem pusztán epizódokat idéz föl abból. Az első történet (Egy levélellenőr kalandjai az amerikai hírszerzéssel) főszereplője Hollósi Péter rendőrtiszt, aki egy fővárosi postaközpontban dolgozott levélcenzorként. A régi ávós múltú tiszt 1970. nyarán Jugoszlávián keresztül Olaszországba disszidált, ahol kapcsolatba lépett az olasz, majd a nyugat-német és az amerikai hírszerzéssel. Csakhogy a nyugati szolgálatokat nemigen érdekelte a hazai postai levélellenőrzés, ezért néhány ezer nyugatnémet márka kifizetése után nem törődtek Hollósival, aki így kénytelen volt hazatérni. Itthon húsz év börtönre ítélték. A másik történet a MÁV hálókocsi-kalauzainak legalizált csempészetéről szól (Hálókocsi-kalauzok). A nyugati országokba közlekedő expressz vonatok hálókocsi-kalauzainak jelenteniük kellett a gyanús utasokról, ennek fejében néhány ezer forint értékben vámmentesen hozhattak be Magyarországra hiánycikknek számító árukat vagy épp luxuscikkeket. Máté József kalauz azonban vérszemet kapott, és nagy tételekben hozott be márkás karórákat és öngyújtókat, és a busás hasznon osztozott tartótisztjeivel, akiknek rendszeresen jelentenie kellett. Mindez ment is addig, míg egy nap Máté József kissé illumináltan el nem fecsegte „üzleti ügyeit” egy útlevélkezelő határőr tisztnek, aki jelentette feletteseinek a tudomására jutott csempészetet. 1962 augusztusában a kalauzt és a két tartótisztet börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték.