Author Description

A magyar tudományosság egyik utolsó polihisztora volt a 18. század első felében tevékenykedő Bél Mátyás. A könyvsorozat újabb darabja a neves evangélikus lelkész, pedagógus és tudós két nyelvészeti témájú írását foglalja magába. Az első részben Héber-magyar etimológiai szótára kapott helyet Komlóssy Gyöngyi tanulmánya kíséretében. Bél Mátyás kéziratban maradt művében a még kezdeti szakaszában járó korabeli összehasonlító nyelvészet módszereivel, pusztán hangtani hasonlóság alapján, meglehetősen tág jelentésbeli képzettársítások és a hozzájuk fűzött művelődéstörténeti adalékok kíséretében von párhuzamot a két nyelv közt. A latin nyelvű munka érdekessége, hogy sokféle utalás történik a magyarok szokásaira, szólásaira, másrészt Bél Mátyás egyes ószövetségi szöveghelyeket a magyar alapján próbál magyarázni. A kötetben olvasható még a De peregrinitate linguae Hungaricae című munkájának magyar fordítása is A különös magyar nyelv címmel. E másik, Komlóssy Gyöngyi tartalmas fordítói előszavával ellátott mûben Bél Mátyás a magyart az indoeurópai nyelvekkel hasonlítja össze, a finn rokonságot feltételező Leibnizcel vitázva. A névmutatóval záródó kiadvány a hazai nyelvtudomány történetének értékes forrása, nyelvészek mellett tudománytörténészek is kereshetik.