Author Description

Három nagy fejezetre bontotta regényének történetét Weil, az első kezdeti éveit írja le, a második nagy fejezetben Ri moszkvai munkahelyén megismert, Jan Fischer személye köré szövi a történéseket, míg a harmadikban a gyár szakszervezeti vezetője, Rudolf Herczog van a cselekmény centrumában. Ri csakhamar kiváló munkása lesz a gyárnak, egyre feljebb és feljebb lép a politikai ranglétrán és bár gyakorta nem igazán érti miről van szó a politikai nagygyűléseken, mindig tátott szájjal hallgatja Fischer előadásait. A harmincas években járunk, Moszkvában ekkor kezdődött meg a Metró megépítése, amely nemzeti üggyé válva, még inkább egybe forrasztotta a kommunista nézeteket valló munkásokat, ekkor halt meg Clara Zetkin. Mindez hátteréül szolgál a cselekménynek és annak a ténynek, hogy Sztálin megkezdte a tisztogatást, és csakhamar Fischerre, és Rudolf Herczogra is sor kerül. Mindkettőjüket Sztálin ellenségének kiáltja ki a gyári dolgozók „masszához" hasonlóan mozduló és gondolkodó tömege és Ri érzékelhetően nem igazán tudja, melyik oldalra kell állnia, mert bár képtelen elhinni mindazt, amit barátairól terjeszt a hatalom, a túlélés érdekében azonban mégis az árral sodortatja magát. Az író „szikár", tényszerű, már-már „pattogó" mondatokban, szinte szenvtelenül tárja az olvasó elé szereplőinek életét, gondolatait, és a leírások nyomán kibontakozó tablóra egyre sötétebben vetül annak az árnya, amely a személyi diktatúra, a hatalom képtelenségig fokozott, elvakult eszelőssége talaján egyre nagyobb teret nyert a Szovjetunióban. A maga nemében unikális regényt, amelyet az irodalomtörténészek Adré Gide Visszatérés című művéhez, illetve Arthur Koestler Sötétség délben című regényéhez mérnek, a legszélesebb körben érdemes ajánlani.