Author Description

Az alkotmány- és jogtörténeti értekezés monografikus teljességgel tárja fel az 1878 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia által igazgatott Bosznia-Hercegovina közjogi helyzetét és e viszony alkotmányjogi következményeit. A Monarchia az 1878-as Berlini Szerződés következtében szállta meg a két török tartományt, majd a császár 1908-ban proklamálta annexióját. A balkáni tartományok nem lettek sem Magyarország, sem Ausztria részei, hanem a két ország közösen igazgatta, a közös pénzügyminiszter (szinte mindvégig magyar politikusok) irányítása alatt. Az egykorú magyar és osztrák nyomtatott és kéziratos forrásokat feldolgozó mű első fele a rendkívül bonyolult nemzetközi jogi helyzetet elemzi, azt vizsgálva, hogy jogosan tekinthető-e okkupációnak Bosznia-Hercegovina elfoglalása. A továbbiakban a megszállással és a közös igazgatással járó alkotmányjogi nehézségek kerülnek górcső alá, amelyek azt bizonyítják, hogy Ausztria és Magyarország sem szövetségi államot, sem egységes birodalmat nem alkotott. Az irodalomjegyzékkel záruló mű egyaránt feldolgozza a kérdés körüli egykorú közjogi, politikai, törvényhozói és közéleti vitákat, a magyar és az osztrák álláspontok egyidejű bemutatásával. A maga nemében hiánypótló munka az alkotmány- és nemzetközi jogi szakemberek mellett a korszakkal foglalkozó történészek számára is fontos olvasmány.